Banking, Finance & CM

Will Securing Syndicated Loans be Easier in Hungary?

From 15 March 2014, Hungarian law will recognise the concept of trust, and the problems with securing syndicated loans under Hungarian law seem to be solved.

The current situation under Hungarian law

If a syn­di­cate of banks pro­vides funds to the debtor, usu­al­ly the secu­ri­ty trustee, being a mem­ber of the syn­di­cate, holds in trust the secu­ri­ty interest(s) estab­lished over the assets of the debtor on behalf of the oth­er syn­di­cate mem­bers. So far, the imple­men­ta­tion of this struc­ture has been dif­fi­cult under Hun­gar­i­an law.

What is the problem with securing syndicated loans under Hungarian law?

Secu­ri­ty inter­ests in Hun­gary are gen­er­al­ly sub­ject to a reg­is­tra­tion require­ment (with lim­it­ed excep­tions). How­ev­er, as Hun­gar­i­an law does not recog­nise the con­cept of trust, the trustee can­not hold the secu­ri­ty inter­est on behalf of oth­er syn­di­cate mem­bers, mean­ing that only reg­is­tered lenders become secured. This, togeth­er with the acces­so­ry nature of secu­ri­ty inter­ests, led to the devel­op­ment of var­i­ous solu­tions from the lawyers.

One obvi­ous solu­tion would be reg­is­ter­ing all syn­di­cate mem­bers. But this is bur­den­some since every case when the syn­di­cate mem­bers change must be noti­fied to the rel­e­vant reg­istry by delet­ing every mem­ber leav­ing and reg­is­ter­ing every new mem­ber join­ing the syn­di­cate. This cre­ates a very inflex­i­ble struc­ture: clear­ly not what the par­ties want.

Reg­is­ter­ing only the trustee is the oth­er option. But this gives rise to oth­er con­cerns, as such secu­ri­ty inter­est (due to the acces­so­ry nature of the secu­ri­ty inter­ests) would cov­er only the indi­vid­ual claim of the trustee (since only the trustee is reg­is­tered); the claims of oth­er syn­di­cate mem­bers remain unse­cured. Using a par­al­lel debt struc­ture, which is wide­ly known in inter­na­tion­al financ­ing, might be mere gam­bling as the recog­ni­tion of this struc­ture is not test­ed in Hun­gary. Such abstract debt might raise pub­lic pol­i­cy con­cerns in Hun­gary.

Solutions so far

One solu­tion was get­ting around the gen­er­al acces­so­ry nature of secu­ri­ty inter­ests. The inde­pen­dent mort­gage, which is very sim­i­lar to the acces­so­ry mort­gage in prac­tice, is non-acces­so­ry (sim­i­lar­ly to the Ger­man Grund­schuld) and thus not tied to the under­ly­ing claim. This became a wide­ly used tool, as the secured amount does not fol­low the amount of the indi­vid­ual claim of the trustee. So the whole debt may be secured, just by set­ting out the secured amount equalling there­to, and only the trustee of the syn­di­cate is reg­is­tered as secu­ri­ty hold­er.

Still, some minor prob­lems remain in the struc­ture. The main prob­lem is that, as only the trustee is reg­is­tered, only the trustee is deemed secured under Hun­gar­i­an law. The oth­er syn­di­cate mem­bers will have no in rem right over the encum­bered assets.

Beside this “ortho­dox” solu­tion, there is also a rather unortho­dox way of pool­ing secu­ri­ty, although this solu­tion is not wide-spread in Hun­gary. In this struc­ture, the trustee issues a bank guar­an­tee in favour of the syn­di­cate mem­bers, which secures the indi­vid­ual claims of each syn­di­cate mem­ber. In turn, the secu­ri­ty inter­est pro­vid­ed by the debtor secures the indem­ni­fi­ca­tion claim of the trustee under the bank guar­an­tee. How­ev­er, this solu­tion is rather lim­it­ed by the cash flow of and the sol­ven­cy pre­scrip­tion to the trustee.

The new Hungarian Civil Code provides for the most obvious solution

The Hun­gar­i­an leg­is­la­tion has changed its posi­tion towards the con­cept of trust. The new Hun­gar­i­an Civ­il Code, enter­ing into force on 15 March 2014, will recog­nise the con­cept of trust gen­er­al­ly and also pro­vide spe­cif­ic rules to the secu­ri­ty trustee struc­ture. But it might take years until Hun­gar­i­an courts estab­lish inter­pre­ta­tive prac­tice there­on.

The main rules on security trustee in the new Hungarian Civil Code

The lenders may appoint in writ­ing any per­son or enti­ty, either among them­selves or an unre­lat­ed third par­ty, as secu­ri­ty trustee. Such appoint­ment must be reg­is­tered with the reg­istry where the secu­ri­ty inter­est is reg­is­tered in. So only the trustee will be reg­is­tered as the hold­er of the secu­ri­ty inter­est. Nev­er­the­less – and con­trary to the cur­rent rules – the secu­ri­ty inter­est will cov­er the entire claim of the syn­di­cate, and the mem­bers of the syn­di­cate will have in rem right over the debtor’s assets. How­ev­er, only the secu­ri­ty trustee may exer­cise the rights stem­ming from the secu­ri­ty inter­est. The enforce­ment pro­ceeds, once col­lect­ed by the secu­ri­ty trustee, are not deemed as part of the assets of the secu­ri­ty trustee. Thus, the cred­i­tors of the secu­ri­ty trustee may not seek sat­is­fac­tion from the enforce­ment pro­ceeds even in an insol­ven­cy pro­ceed­ing.

Securing syndicated loans will be easier in Hungary

By recog­nis­ing the con­cept of trust, the new Hun­gar­i­an Civ­il Code will end the devel­op­ment of even more and more cre­ative solu­tions when it comes to secur­ing syn­di­cat­ed loans. Although it will gen­er­ate less work for bank­ing lawyers, they wide­ly wel­come the new set of rules on the secu­ri­ty trustee struc­ture.

The Hungarian legislation has changed its position towards the concept of trust. The new Hungarian Civil Code, entering into force on 15 March 2014, will recognise the concept of trust generally and also provide specific rules to the security trustee structure.

Egyszerűsödik a szindikált hitelek biztosítása Magyarországon?

2014. március 15. után a magyar jog is elismeri a bizalmi vagyonkezelés (trust) intézményét, és ezzel a magyar jogban a szindikált hitelek biztosításával kapcsolatos problémák megoldódni látszanak.

A jelenlegi helyzet a magyar jogban

Amikor egy kon­zor­ci­um hitelt ad egy adós­nak, akkor általában a bizal­mi vagy­onkezelő, a kon­zor­ci­um tag­jaként, bizal­mi vagy­onkezelésében tart­ja az adós vagy­on­tár­gyain alapí­tott biz­tosítékokat a kon­zor­ci­um töb­bi tag­ja képvise­letében. Eddig ezt a struk­túrát nehezen lehetett alka­lmazni a mag­yar jog alatt.

Mi a prob­lé­ma a szindikált hitelek biz­tosításá­val a mag­yar jog­ban?

Mag­yarorszá­gon a biz­tosítékokra általánosság­ban vonatkozik a bej­e­gyzési kötelezettség (kor­lá­to­zott kivételekkel). Min­da­zonál­tal, miv­el a mag­yar jog nem ismeri el a bizal­mi vagy­onkezelés (trust) intézményét, így a biz­tosíté­ki ügy­nök nem tarthat­ja magánál a biz­tosítékokat a kon­zor­ci­um töb­bi tag­ja n, ami azt jelen­ti, hogy csak a bej­e­gyzett a hitelezők lesznek biz­tosít­va. Ez a körülmény, a biz­tosítékok járulékos ter­mészetév­el együtt, ahhoz vezetett, hogy a jogás­zok külön­böző megoldá­sokat dol­go­z­tak ki.

Egy kézen­fekvő megoldás a kon­zor­ci­um összes tagjá­nak bej­e­gyzése lenne. De ez igen körülményes megoldás, miv­el min­den eset­ben, amikor a kon­zor­ci­um­ban tagvál­tozás történik, akkor a vál­tozást át kell vezetni a megfelelő nyil­ván­tartás­ban min­den kilépő tag tör­lésév­el és az összes, a kon­zor­ci­um­ba belépő tag bej­e­gyzésév­el. Ez egy nagy­on rugal­mat­lan struk­túrát ered­ményez, ame­ly ter­mészetes távol áll attól, amit a felek kíván­nak.

Csupán a biz­tosíté­ki ügy­nök bej­e­gyzése lehet egy másik megoldás. Ez vis­zont más aggá­lyokat vet fel, miv­el – a biz­tosítékok járulékos jel­lege miatt – ez csak a biz­tosíté­ki ügy­nök egyéni követelését biz­tosít­ja (mert csak a biz­tosíté­ki ügy­nök van bej­e­gyezve); de a kon­zor­ci­um töb­bi tagjá­nak követelé­sei biz­tosí­tat­lanul marad­nak. Kock­ázatos lehet a párhuzamos kötelezettségvál­lalási (par­al­lel debt) struk­túra alka­lmazása, ame­ly ugyan széles kör­ben ismert a nemzetközi finan­szírozás területén, azon­ban Mag­yarorszá­gon még nem áll­ta ki a végre­ha­jthatóság próbáját. Az ilyen absz­trakt kötelezettségvál­lalás akár közren­di aggá­lyokat is fel­ve­thet Mag­yarorszá­gon.

Az eddi­gi megoldá­sok

Az egyik megoldás a biz­tosítékok általános járulékos ter­mészetének a megk­erülése volt. Az önál­ló zálogjog, ame­ly a gyako­r­lat­ban nagy­on hason­lít a járulékos zálogjoghoz, nem járulékos ter­mészetű (a német Grund­schuld jogin­tézmény­hez hason­lóan), és így nem kötődik az ala­pul fekvő követeléshez. Ez egy széles kör­ben alka­lma­zott eszköz­zé vált, miv­el a biz­tosí­tott összeg nem követi a biz­tosíté­ki ügy­nök egyéni követelésének összegét. Így tehát a tel­jes követelés biz­tosí­tot­tá válik már azál­tal, hogy meg­jelölésre kerül az azzal egyen­lő biz­tosí­tott összeg, és csak a biz­tosíté­ki ügy­nök kerül bej­e­gyzésre jogo­sultként.

Még így is marad­tak kisebb prob­lémák a struk­túrában. A fő prob­lémát az jelen­ti – miv­el csak a biz­tosíté­ki ügy­nök kerül bej­e­gyzésre –, hogy a mag­yar jog értelmében csak a biz­tosíté­ki ügy­nök minősül biz­tosí­tot­tnak. A kon­zor­ci­um töb­bi tagjá­nak nem lesz dolo­gi joga a megter­helt vagy­on­részek felett.

Ezen az “orto­dox” megoldá­son kívül van egy szokat­lan megoldás is a szindikált hitelek biz­tosítására, habár ez a megoldás nem ter­jedt el széles kör­ben Mag­yarorszá­gon. Ebben a struk­túrában, a biz­tosíté­ki ügy­nök bankgaran­ciát boc­sát ki a kon­zor­ci­um tag­jai javára, ame­ly az összes tag egyéni követelését biz­tosít­ja. Cserébe, az adós által nyúj­tott biz­tosíték biz­tosít­ja a biz­tosíté­ki ügy­nöknek a bankgaran­ciából eredő megtérítési igényét. Azon­ban ezt a megoldást nagy­ban kor­lá­toz­za a biz­tosíté­ki ügy­nök cash flow-ja és a rá vonatkozó tőke­megfelelősé­gi szabá­lyok.

Az új magyar Polgári Törvénykönyv lehetővé teszi a legnyilvánvalóbb megoldást 

A mag­yar jogalkotás vis­zonya megvál­to­zott a bizal­mi vagy­onkezelés (trust) intézménye irányában. Az új mag­yar Pol­gári Törvénykönyv, ame­ly 2014. már­cius 15-én lép hatály­ba, általánosan elis­meri a bizal­mi vagy­onkezelés intézményét, és speci­fikus szabá­lyokat is tar­tal­maz a zálogjo­go­sul­ti bizományos vonatkozásában. De az még évekbe tel­het, míg a mag­yar bírósá­gok kialakítják értelmező gyako­r­latukat erre vonatkozóan.

A zálogjo­go­sul­ti bizományos­ra vonatkozó fő szabá­lyok az új mag­yar Pol­gári Törvénykönyvben 

A hitel­nyújtók írás­ban zálogjo­go­sul­ti bizományos­nak nevezhet­nek ki bárme­ly ter­mészetes vagy jogi szemé­lyt, akár saját maguk, akár kívülál­ló har­madik szemé­lyek közül. A kin­evezés tényét be kell jegyezni abba a nyil­ván­tartás­ba, amely­ben a biz­tosíték is be van jegyezve. Tehát csak a zálogjo­go­sul­ti bizományos lesz bej­e­gyezve, mint a biz­tosíték jogo­sult­ja. Min­da­zonál­tal, és a jelen­le­gi szabá­lyokkal ellen­tét­ben, a biz­tosíték fedezni fog­ja a kon­zor­ci­um tel­jes követelését, és a kon­zor­ci­um tag­jai dolo­gi jog­gal fog­nak ren­delkezni az adós vagy­on­tár­gyai felett. Azon­ban csak a zálogjo­go­sul­ti bizományos gyako­rol­hat­ja a biz­tosíték­ból eredő jogokat. A végre­ha­jtás­ból a zálogjo­go­sul­ti bizományoshoz befolyt összeg nem a zálogjo­go­sul­ti bizományos vagy­oná­nak fog minősül­ni; így a zálogjo­go­sul­ti bizományos hitelezői még fel­szá­molási eljárás­ban sem kereshet­nek kielégítést ebből az összeg­ből.

A szindikált hitelek biz­tosítása egysz­erűsödik Mag­yarorszá­gon 

A bizal­mi vagy­onkezelés jogin­tézményének elis­merésév­el az új mag­yar Pol­gári Törvénykönyv véget vet a szindikált hitelek biz­tosításá­val kapc­so­latos egyre kreatív­abb megoldá­sok kialakításá­nak. Noha ez kevesebb munkát fog jelen­teni a finan­szírozási jogás­zok számára, mégis széles kör­ben üdvö­z­lik a zálogjo­go­sul­ti bizományosi struk­túra új szabá­ly­ozását.

A magyar jogalkotás viszonya megváltozott a bizalmi vagyonkezelés (trust) koncepciója irányában. Az új magyar Polgári Törvénykönyv, amely 2014. március 15-én lép hatályba, általánosan elismeri a bizalmi vagyonkezelés koncepcióját, és specifikus szabályokat is tartalmaz a zálogjogosulti bizományos vonatkozásában.