Hungary: Employees' Liability for Breaching Their Obligations

The new Hungarian Labour Code stipulates a higher maximum compensation if the employee causes damage through negligence.

Employee obligations

Some employ­ee oblig­a­tions are spec­i­fied in the new Hun­gar­i­an Labour Code. For exam­ple, dur­ing employ­ment the employ­ee may not engage in con­duct that jeop­ar­dis­es the employer’s busi­ness inter­est.

Oth­er, more spe­cif­ic employ­ee oblig­a­tions may be spec­i­fied in their scope of work, in the col­lec­tive agree­ment, or in the inter­nal rules of the com­pa­ny.

If employ­ees breach these oblig­a­tions, they are liable for the dam­age caused and must com­pen­sate the employ­er.

Changes to non-executive employee liability

The old Hun­gar­i­an Labour Code dif­fer­en­ti­at­ed only between dam­age caused (i) by neg­li­gence or (ii) inten­tion­al­ly. If employ­ees caused dam­age through neg­li­gence, they were liable only up to one-half of their aver­age month­ly earn­ings. Alter­na­tive­ly, a max­i­mum of one and a half months’ aver­age earn­ings were charged if the employ­er and the employ­ee agreed such in the employ­ment con­tract. Col­lec­tive agree­ments pro­vid­ed a max­i­mum of six months’ aver­age earn­ings as a lim­it. Even if employ­ees caused dam­age by gross neg­li­gence, their lia­bil­i­ty was lim­it­ed in the same way as if they had act­ed with  slight neg­li­gence. Employ­ees were liable for the entire amount if the dam­age was inten­tion­al.

The new Hun­gar­i­an Labour Code dif­fer­en­ti­ates between dam­age caused (i) by  slight neg­li­gence, (ii) by gross neg­li­gence, or (iii) inten­tion­al­ly. Slight neg­li­gence is when the employ­ee does not see the con­se­quences of his/her acts because he/she is neg­li­gent. Gross neg­li­gence is when the employ­ee recog­nis­es the pos­si­ble con­se­quences of the activ­i­ty but hopes that the detri­men­tal result will not occur. Dam­age is inten­tion­al when the employ­ee fore­sees and wish­es or accepts the detri­men­tal con­se­quences to hap­pen.

Some­thing new in the new Hun­gar­i­an Labour Code is that with dam­age caused by slight neg­li­gence, the extent of indem­ni­fi­ca­tion may not exceed four months of the employee’s absence pay. Fur­ther­more, the employ­ee must pay a max­i­mum of eight months’ absence pay if the col­lec­tive agree­ment so pro­vides. Anoth­er change in the new Hun­gar­i­an Labour Code is that the employ­ee must pay all dam­age caused by gross neg­li­gence or inten­tion­al­ly. Over­all, the new Hun­gar­i­an Labour Code stip­u­lates a high­er max­i­mum com­pen­sa­tion for neg­li­gence.

Accord­ing to the cur­rent court prac­tise, when employ­ees breach their essen­tial pro­fes­sion­al rules, it is often con­sid­ered gross neg­li­gence.

In gen­er­al, employ­ees who dri­ve a com­pa­ny car cause dam­age by gross neg­li­gence (not inten­tion­al­ly) if they break traf­fic rules and the com­pa­ny car is dam­aged. In this case, the employ­ee usu­al­ly recog­nis­es the risk but hopes the acci­dent will not hap­pen.

Exemptions from liability

The employ­ee is not liable if (i) the dam­age was unfore­see­able at the time of the injury, (ii) the dam­age was caused by the employ­er, or (iii) the employ­er does not mit­i­gate the dam­age.

Dam­age is unfore­see­able if a care­ful per­son think­ing rea­son­ably can­not fore­see the dam­age. In this case, the infor­ma­tion oblig­a­tion of the employ­er is very impor­tant because it influ­ences what is fore­see­able by the employ­ee. For exam­ple it may hap­pen that the employ­ee who is dri­ving the com­pa­ny car runs a red light and hits anoth­er car. In this case, the employ­er may enforce only the amount that is the con­se­quence of the acci­dent – the part to repair. But if the part is not in stock and must be ordered, the employ­er may not claim dam­ages aris­ing from the fact that the car can­not be used until repaired because this was unfore­see­able for the employ­ee.

If the employ­er caus­es dam­age, the employ­ee is not liable to pay. This is applic­a­ble, for exam­ple, if the employ­er gives wrong instruc­tion to the employ­ee.

Should the employ­er not com­ply with the oblig­a­tion to mit­i­gate dam­ages, the employ­ee is like­wise not liable.

The employer’s claim for compensation

The employ­er is enti­tled to enforce its claim with a pay­ment notice if the claim is not more than three times the min­i­mum salary. The min­i­mum salary changes year­ly; in 2013 it is ca. EUR 330. Thus, the employ­er may enforce its claim with a pay­ment notice if it is not more than ca. EUR 980.

If the claim exceeds three times the min­i­mum salary, the employ­er is enti­tled to file an action with the court. The court then decides the claim in a court pro­ce­dure.

The employer may enforce its claim with a payment notice if the claim is not more than three times the minimum salary.

Magyarország: A munkavállalók felelőssége a kötelezettségeik megszegéséért

Az új Magyar Munka Törvénykönyve magasabb maximum összegű kártérítést határoz meg, ha a munkavállaló gondatlanul okozza a kárt.

A munkavállaló kötelezettségei

Az új Mun­ka Törvénykönyve több féle munkavál­lalói kötelezettséget határoz meg. Többek között például azt is, hogy a munkavál­laló nem tanúsíthat olyan mag­a­tartást, amel­lyel a munkál­tató­ja jogos gaz­dasá­gi érdekét veszé­lyeztet­né.

A munkavál­laló más, speciális­abb kötelezettségeit a munkaköri leírás, a kollek­tív szerződés, vagy a cég bel­ső szabá­lyzatai tar­tal­mazhatják.

Ha a munkavál­lalók megszegik ezeket a kötelezettségeiket, akkor felelősek az oko­zott kárért és azt meg kell téríteniük a munkál­tató­nak.

A nem vezető állású munkavállaló felelősségének változása

A régi Mun­ka Törvénykönyve csak azt különítette el, ha a munkavál­lalók a kárt (1) gon­dat­lanul, vagy (2) szándékosan okozták. Ha a munkavál­lalók a kárt gon­dat­lanul okoz­tak, akkor fél­havi átlagk­ere­setükkel felel­tek. Max­i­mum más­fél havi átlagk­ere­setükkel felel­tek, ha a munkál­tató és a munkavál­laló így állapod­tak meg a munkasz­erződés­ben. A kollek­tív szerződések pedig legfel­jebb hat havi átlagk­ere­setet határozhat­tak meg.  Ha a munkavál­lalók a kárt súlyosan gon­dat­lanul okozták, a felelősségük akkor is ugyanú­gy volt kor­lá­toz­va, mintha a kárt eny­hén gon­dat­lanul okozták. A munkavál­lalók a tel­jes összegért felel­tek, ha a kárt szándékosan okozták.

Az új mag­yar Mun­ka törvénykönyve (1) az eny­he gon­dat­lanság­gal, (2) a súlyos gon­dat­lanság­gal és a (3) szándékosan oko­zott kár között tesz különb­séget.  Eny­he gon­dat­lanság, amikor a munkavál­laló nem lát­ja cse­lek­ményének a következményeit, mert hanyag.  Súlyos gon­dat­lanság, amikor a munkavál­laló felis­meri a mag­a­tartásá­nak lehet­séges következményeit, de bízik abban, hogy a hátrányos ered­mény nem következik be. Szándékos a kározás, ha a munkavál­laló előre lát­ja a cse­lek­ményének a hátrányos következményeit és azokat kíván­ja, vagy azok­ba belenyugszik.

Új szabá­ly az új mag­yar Mun­ka Törvénykönyvében, hogy­ha a kárt a munkavál­laló eny­he gon­dat­lanság­gal okoz­ta, akkor a kártérítés mértéke nem hal­ad­hat­ja meg a munkavál­laló négy­havi távol­léti díjá­nak az összegét. Továb­bá a munkavál­laló­nak max­i­mum nyolc havi távol­léti díját kell meg­fizetnie, ha a kollek­tív szerződés így ren­delkezik. Egy másik vál­tozás az új mag­yar Mun­ka Törvénykönyvében, hogy a munkavál­laló­nak min­den kárt meg kell téríte­nie, amit szándékosan, vagy súlyosan gon­dat­lanul oko­zott. Összességében elmond­ható, hogy az új mag­yar Mun­ka Törvénykönyve mag­a­sabb max­i­mum összegű kártérítést határoz meg gon­dat­lan károkozás esetére.

A jelen­le­gi gyako­r­lat szerint, ha a munkavál­lalók alapvető sza­k­mai szabá­lyokat sértenek, azt gyakran súlyosan gon­dat­lannak minősítik.

Általában azok a munkavál­lalók, akik céges autót vezetnek, a kárt súlyosan gon­dat­lanul okoz­zák (nem szándékosan), ha megszegik a közlekedési szabá­lyokat és a cégautóban kár keletkezik. Ebben az eset­ben a munkavál­laló általában felis­meri a kock­áza­tot, de bízik abban, hogy a bale­set nem következik be.

Mentesülés a felelősség alól

A munkavál­laló nem felel, ha (i) a kárt a károkozás ide­jén nem lehetett előre lát­ni, (ii) ha a kárt a munkál­tató okoz­ta, (iii) ha a munkál­tató a káreny­hítési kötelezettségének nem tett eleget.

A kár nem látható előre, ha egy elővi­gyázatos szemé­ly, aki éssz­erűen gon­do­lkodik nem láthat­ta azt előre. Ebben az eset­ben a munkál­tató tájékoz­tatási kötelezettsége nagy­on fontos, mert ez határoz­za meg, hogy mi az, ami előre látható a munkavál­laló számára. Például elő­for­dul­hat, hogy a munkavál­laló, aki a céges autót vezeti, átha­jt a piros lám­pán és összeütközik egy másik autó­val. Ebben az eset­ben a munkál­tató csak azt az összeget követel­heti, ami a bale­set következménye, vagyis az alkatrész javítását. De ha az alkatrész nincs rak­táron és meg kell ren­del­ni, a munkál­tató nem követel­heti azt a kárt, ami abból szár­mazik, hogy az autót nem lehet addig használ­ni, amíg meg nem javítják, mert ez nem volt előrelátható a munkavál­laló számára.

Ha a munkál­tató okoz­za a kárt, a munkavál­laló­nak nem kell fizetnie. Ez a szabá­lyt például akkor kell alka­lmazni, ha a munkál­tató rossz utasítást adott a munkavál­laló­nak.

Ha a munkál­tató nem tesz eleget a káreny­hítési kötelezettségének, akkor a munkavál­laló szin­tén nem felelős.

A munkáltató kártérítési igénye

A munkál­tató­nak joga van a követelését fizetési fel­szólítás­sal érvényesíteni, ha a követelés összege nem hal­ad­ja meg a kötelező legkisebb munk­abér három­szorosá­nak összegét. A kötelező legkisebb munk­abér összege évente vál­tozik, 2013-ban kb. 330 EURO. Tehát a munkál­tató a követelését fizetési fel­szólítás­sal érvényesí­theti, ha az nem hal­ad­ja meg a kb. 980 EURO‑t.

Ha a követelés összege a kötelező legkisebb munk­abér három­szorosát megha­l­ad­ja, akkor a munkál­tató kere­setet nyújthat be a bírósá­gon. A bíróság ezután bírósá­gi eljárás során dönt a követelés­ről.

A munkáltatónak joga van a követelését fizetési felszólítással érvényesíteni, ha a követelés összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának az összegét.