The New Hungarian Civil Code to Change Financial Assistance Rules

From 15 March 2014, public companies limited by shares may provide financial assistance to third parties if certain conditions are met. But no restriction on assistance will apply to private companies limited by shares.

From 15 March 2014, Hun­gar­i­an law will per­mit that pub­lic com­pa­nies lim­it­ed by shares pro­vide finan­cial assis­tance for acqui­si­tion of their shares if cer­tain con­di­tions are met. At the same time, restric­tions will no longer apply to finan­cial assis­tance pro­vid­ed by pri­vate com­pa­nies lim­it­ed by shares.

Current law on financial assistance

The cur­rent law cat­e­gor­i­cal­ly pro­hibits any type of com­pa­nies lim­it­ed by shares from grant­i­ng loans, pro­vid­ing secu­ri­ties, or mak­ing pay­ments before the due date with a view to the acqui­si­tion of their shares by third par­ties. The pro­hi­bi­tion equal­ly applies to pub­lic com­pa­nies lim­it­ed by shares (nyil­vánosan működő részvénytár­saság; Nyrt) and pri­vate com­pa­nies lim­it­ed by shares (zártkörűen működő részvénytár­saság; Zrt).

There are only two exemp­tions from the pro­hi­bi­tion: (i) trans­ac­tions con­clud­ed by banks and oth­er cred­it insti­tu­tions in their ordi­nary course of busi­ness and (ii) trans­ac­tions facil­i­tat­ing the acqui­si­tion of shares by the com­pa­ny’s employ­ees, which also includes employ­ees of a sub­sidiary under the major­i­ty influ­ence of the com­pa­ny or an organ­i­sa­tion found­ed by the employ­ees for this pur­pose.

What does the prohibition mean in practice?

Finan­cial assis­tances rules must be tak­en into account in a num­ber of cas­es when struc­tur­ing an M&A trans­ac­tion. The rel­e­vant pro­vi­sions typ­i­cal­ly become a point to con­sid­er if the share acqui­si­tion is financed from a bank loan. Lend­ing banks usu­al­ly insist on receiv­ing secu­ri­ty for the loan, and investors hap­pi­ly use the tar­get com­pa­ny’s assets for such pur­pos­es, espe­cial­ly if they do not have real estate or sim­i­lar valu­able assets accept­able for the bank as col­lat­er­al.

Under the cur­rent law, all com­pa­nies lim­it­ed by shares are cat­e­gor­i­cal­ly pro­hib­it­ed from such secu­ri­ty grant­i­ng. The above struc­ture is per­mit­ted only if the tar­get com­pa­ny oper­ates in anoth­er com­pa­ny form, such as a lim­it­ed lia­bil­i­ty com­pa­ny (kor­lá­tolt felelősségű tár­saság; Kft).

Provisions of the new civil code

The new law, effec­tive as of 15 March 2014, will not restrict the pro­vi­sion of finan­cial assis­tance by pri­vate com­pa­nies lim­it­ed by shares (Zrt). More­over, the new civ­il code per­mits finan­cial assis­tance by pub­lic com­pa­nies lim­it­ed by shares (Nyrt) if the fol­low­ing con­di­tions are met:

• the finan­cial assis­tance is pro­vid­ed at fair mar­ket con­di­tions;
• the finan­cial assis­tance is pro­vid­ed from funds that could be dis­trib­uted to the com­pa­nies’ share­hold­ers as a div­i­dend; and
• the com­pa­ny’s share­hold­ers’ meet­ing, based on the pro­pos­al of the board of direc­tors, has giv­en its con­sent to the con­tem­plat­ed mea­sure by a deci­sion passed with at least a two-thirds major­i­ty.

What constitutes a financial assistance under the new law?

The new legal pro­vi­sions on finan­cial assis­tance allow more flex­i­bil­i­ty for busi­ness par­tic­i­pants when struc­tur­ing an M&A trans­ac­tion. At the same time, the new pro­vi­sions are rather gen­er­al­ly word­ed, leav­ing sig­nif­i­cant room for inter­pre­ta­tion.

The new civ­il code deals with “finan­cial assis­tance” with­out giv­ing a def­i­n­i­tion or exam­ples of trans­ac­tions con­sid­ered finan­cial assis­tance under the above rule. So court prac­tice may broad­en or even­tu­al­ly nar­row the scope of appli­ca­tion of the finan­cial assis­tance rules as com­pared to the cur­rent scope cov­er­ing the pro­vi­sion of loans, grant­i­ng of secu­ri­ties, and pay­ments before due date.

This lack of clar­i­ty may make it more dif­fi­cult for mar­ket par­tic­i­pants to assess whether a cer­tain action con­sti­tutes finan­cial assis­tance. And the uncer­tain­ty may force com­pa­nies to ask for expert advice.

This lack of clarity may make it more difficult for market participants to assess whether a certain action constitutes financial assistance.

Módosulnak a pénzügyi segítségnyújtásra vonatkozó szabályok az új magyar Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével

2014. március 15-től a nyilvánosan működő részvénytársaságok bizonyos feltételek teljesülése esetén jogosultak pénzügyi segítséget nyújtani harmadik személynek az általuk kibocsátott részvények megszerzéséhez. A zártkörűen működő részvénytársaságok esetében pedig nem korlátozza az új jogszabály a pénzügyi segítségnyújtást.

2014. már­cius 15-től az irányadó mag­yar jogsz­abá­ly lehetővé teszi a nyil­vánosan működő részvénytár­sasá­gok számára, hogy a táraság bizonyos feltételek tel­jesülése esetén pénzü­gyi segít­séget nyújt­son har­madik szemé­lynek a részvénytár­saság által kiboc­sá­tott részvények megsz­erzéséhez. Megszűnik továb­bá a pénzü­gyi segít­ségnyújtás­ra vonatkozó tilalom zártkörűen működő részvénytár­sasá­gok esetén.

A pénzügyi segítségnyújtás jelenlegi szabályozása

A jelen­leg irányadó ren­delkezés általánosság­ban, a részvénytár­saság működési for­májára tek­in­tet nélkül tilt­ja, hogy a részvénytár­saság kölc­sönt nyújt­son, biz­tosítékot adjon, vagy esedékesség előtt tel­jesítse pénzü­gyi kötelezettségeit, ha ennek cél­ja a részvénytár­saság által kiboc­sá­tott részvények har­madik szemé­ly általi megsz­erzésének elősegítése. A tilalom tehát egyaránt vonatkozik a nyil­vánosan működő részvénytár­sasá­gokra (Nyrt) és a zártkörűen működő részvénytár­sasá­gokra (Zrt).

A jogsz­abá­ly csak szűk körű kivételt enged a fen­ti tilalom alól. Ennek értelmében a pénzü­gyi segít­ségnyújtás tilal­ma nem vonatkozik (i) a bankok és más hitelin­tézetek által ren­des üzletmenetük során megkötött ügyletekre, valamint (ii) azokra az ügyletekre, ame­lyek közvetlenül vagy közvetve a részvénytár­saság illetve a részvénytár­saság több­sé­gi befolyása alatt álló tár­sasá­gok munkavál­lalói (vagy a munkavál­lalók által e cél­ra alapí­tott szervezetek) részvénysz­erzését segítik elő.

Mi a tilalom jelentősége a gyakorlatban?

Szá­mos M&A ügylet struk­turálásánál figyelem­mel kell lenni a pénzü­gyi segít­ségnyújtás­sal kapc­so­latos ren­delkezésekre. A ren­delkezések különösen akkor vál­nak fontos tényezővé, ha a befek­tető bankhitel­ből kíván­ja finan­szírozni a céltár­saság részvényeinek a megsz­erzését. A bankok ugya­nis általában csak megfelelő biz­tosíték megléte esetén hiteleznek, a befek­tetők pedig elősz­eretet­tel alka­lmaz­nak olyan struk­túrát, ame­lynél a céltár­saság eszközei szol­gál­nak a befek­tető által fen­nven­ni kívánt bankhi­tel biz­tosítékául. Különösen igaz ez akkor, ha maga a befek­tető nem ren­delkezik ingat­lanvagy­on­nal vagy egyéb, a bank számára biz­tosítékként elfo­gad­ható eszközzel.

A jelen­le­gi szabá­lyok szerint a fen­ti típusú biz­tosítéknyújtás min­den részvénytár­saság számára tilos. A fent említett struk­túra csak akkor megengedett, ha a céltár­saság más tár­sasá­gi for­mában, például kor­lá­tolt felelősségű tár­saságként (Kft.) működik.

Az új Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései

A 2014. már­cius 15-től hatá­lyos új szabá­ly­ozás zártkörűen működő részvénytár­sasá­gok (Zrt.) számára már nem tilt­ja a pénzü­gyi segít­ségnyújtást. Sőt, az új jogsz­abá­ly a nyil­vánosan működő részvénytár­sasá­gok (Nyrt) számára is lehetővé teszi azt, ha az aláb­bi feltételek tel­jesül­nek:

• a pénzü­gyi segít­ségnyújtás piaci feltételek mel­lett történik,
• a részvénytár­saság osz­talék­fizetésre fel­használ­ható vagy­ona ter­hére és
• ahhoz az igaz­gatóság előter­jesztése alapján a köz­gyűlés legalább három­n­e­gyedes szótöbb­séggel megho­zott határozat­tal hoz­zájárult.

Mi minősül pénzügyi segítségnyújtásnak az új Polgári Törvénykönyv szerint?

Az új jogsz­abá­ly nagy­obb rugal­massá­got biz­tosít a piaci szere­plőknek az M&A ügyletek struk­turálásához. Az új jogsz­abá­ly vonatkozó ren­delkezése ugyanakkor megle­hetősen általános meg­fo­gal­mazást alka­lmaz, ami többféle értelmezést is elképzel­hetővé tesz.

Az új Pol­gári Törvénykönyv ugya­nis anélkül ren­delkezik a pénzü­gyi segít­ségnyújtás feltételeiről, hogy definiál­ná, pon­tosan mi minősül “pénzü­gyi segít­ségnyújtás­nak”. Ennek köszön­hetően a jövőbeni bírói gyako­r­lat bőví­theti, de adott eset­ben akár szűkí­theti is a pénzü­gyi segít­ségnyújtás­nak minősülő ügyletek körét a jelen­le­gi szabá­ly­ozáshoz képest, ame­ly a kölc­sön­nyújtást, a biz­tosíték adást és a pénzü­gyi kötelezettségek esedékesség előt­ti tel­jesítését tek­in­ti pénzü­gyi segít­ségnyújtás­nak.

Ez a nem egyértelmű helyzet meg­ne­hezí­theti a piaci szere­plők számára annak megítélését, hogy egy adott ügylet pénzü­gyi segít­ségnyújtás­nak minősül‑e a fen­ti szabá­lyok szem­pon­tjából. A bizony­ta­lan­ság arra ösztönözheti az érin­tet­teket, hogy sza­kem­ber­hez for­dul­janak tanác­sért a kérdés eldön­téséhez.

A nem egyértelmű helyzet megnehezítheti a piaci szereplők számára annak megítélését, hogy egy adott ügylet pénzügyi segítségnyújtásnak minősül-e.